2025.  október 31. péntek, 
Farkas napja
								Farkas napja
 – Mely eredményeket tartja a legkiemelkedőbbnek?
– A már említett összefogásnak is köszönhető, hogy húsz év visszaesés után sikerült növekedési pályára állítanunk az ágazatot, ezzel mára Európa három leggyorsabban fejlődő agráriuma közé tartozik a magyar. Az elmúlt években hetvenezer új munkahely jött létre, s ma már inkább a munkaerőhiány okoz fejfájást a termelőknek. Ezzel együtt a termelés jövedelmezősége is javult, a munkabérek esetében pedig másfélszeres növekedést tapasztalhattunk. A magyar élelmiszerek visszanyerték az őket megillető rangot, a fogyasztók egyre nagyobb bizalommal fordulnak a hazai áruk iránt. Mindezt annak ellenére sikerült elérni, hogy az orosz embargó és számos más tényező akadályozta a fejlődést. Ráadásul az ország GMO-mentességét is meg tudtuk őrizni.
– Az előző ciklusok célkitűzése a kisebb, családi gazdaságok megerősítése volt. Milyen előrelépést sikerült elérni ezen a téren?
– A családi gazdaságok száma folyamatosan emelkedik, 2017-ben 27 ezer működött az országban, mintegy 81 ezer taggal. A pozitív folyamat a földhasználatban is tetten érhető, míg 2010-ben az egyéni gazdaságok az országos mezőgazdasági területek 53,3 százalékát használták, addig 2018-ban ez az arány elérte az 60 százalékot. A sikeres gazdálkodáshoz versenyképes méretű birtokra van szükség, ennek elérésében segítette a termelőket a Földet a gazdáknak!” program. A kezdeményezés keretében a többszörösére emeltük az állami területeket haszonbérlőként művelők számát. Emellett saját területtel is bővültek a gazdaságok, az állami földértékesítési programban minden harmadik földműves vásárolt területet, így összesen több mint 200 ezer hektárral nőtt a termelők kezében lévő földek nagysága. Az uniós támogatások is hozzájárultak a gazdatársadalom megerősítéséhez. A területalapú támogatás hektáronkénti összege hét év alatt 43 ezer forintról 70 ezer forintra emelkedett, ez kiemelkedő agrárdiplomáciai siker.
– Mely kérdésekre kell választ találnia az új miniszternek?
– Jó néhány feladat áll előttünk. Elég arra gondolni, hogy a napokban bekövetkezett az, amitől hónapok óta tartottunk, Magyarországot is elérte az afrikai sertéspestisjárvány. Emellett folyamatban van az új közös agrárpolitika kialakítása, a tárgyalások során a magyar gazdák és az ország érdekeit szem előtt tartva kell megküzdeni az uniós forrásokért. Bár a munkabérek örvendetesen nőttek, a felzárkóztatást e téren is folytatni kell. A generációváltás folyamatának sikerességéhez az agrárszakképzés megerősítésére és fejlesztésére van szükség. Egyre sürgetőbb feladat a termelés versenyképességének növelése, ennek kulcskérdése az agrárkutatás fejlesztése. A legkorszerűbb termelési módszereket és eszközöket pedig el kell juttatnunk a magyar gazdákhoz. Enélkül nem várható áttörés az agrárdigitalizációban. Biztos vagyok abban, hogy szövetségben a gazdatársadalommal valamennyi nehézséggel eredményesen meg tudunk birkózni.
(Magyar Idők)
– Mely eredményeket tartja a legkiemelkedőbbnek?
– A már említett összefogásnak is köszönhető, hogy húsz év visszaesés után sikerült növekedési pályára állítanunk az ágazatot, ezzel mára Európa három leggyorsabban fejlődő agráriuma közé tartozik a magyar. Az elmúlt években hetvenezer új munkahely jött létre, s ma már inkább a munkaerőhiány okoz fejfájást a termelőknek. Ezzel együtt a termelés jövedelmezősége is javult, a munkabérek esetében pedig másfélszeres növekedést tapasztalhattunk. A magyar élelmiszerek visszanyerték az őket megillető rangot, a fogyasztók egyre nagyobb bizalommal fordulnak a hazai áruk iránt. Mindezt annak ellenére sikerült elérni, hogy az orosz embargó és számos más tényező akadályozta a fejlődést. Ráadásul az ország GMO-mentességét is meg tudtuk őrizni.
– Az előző ciklusok célkitűzése a kisebb, családi gazdaságok megerősítése volt. Milyen előrelépést sikerült elérni ezen a téren?
– A családi gazdaságok száma folyamatosan emelkedik, 2017-ben 27 ezer működött az országban, mintegy 81 ezer taggal. A pozitív folyamat a földhasználatban is tetten érhető, míg 2010-ben az egyéni gazdaságok az országos mezőgazdasági területek 53,3 százalékát használták, addig 2018-ban ez az arány elérte az 60 százalékot. A sikeres gazdálkodáshoz versenyképes méretű birtokra van szükség, ennek elérésében segítette a termelőket a Földet a gazdáknak!” program. A kezdeményezés keretében a többszörösére emeltük az állami területeket haszonbérlőként művelők számát. Emellett saját területtel is bővültek a gazdaságok, az állami földértékesítési programban minden harmadik földműves vásárolt területet, így összesen több mint 200 ezer hektárral nőtt a termelők kezében lévő földek nagysága. Az uniós támogatások is hozzájárultak a gazdatársadalom megerősítéséhez. A területalapú támogatás hektáronkénti összege hét év alatt 43 ezer forintról 70 ezer forintra emelkedett, ez kiemelkedő agrárdiplomáciai siker.
– Mely kérdésekre kell választ találnia az új miniszternek?
– Jó néhány feladat áll előttünk. Elég arra gondolni, hogy a napokban bekövetkezett az, amitől hónapok óta tartottunk, Magyarországot is elérte az afrikai sertéspestisjárvány. Emellett folyamatban van az új közös agrárpolitika kialakítása, a tárgyalások során a magyar gazdák és az ország érdekeit szem előtt tartva kell megküzdeni az uniós forrásokért. Bár a munkabérek örvendetesen nőttek, a felzárkóztatást e téren is folytatni kell. A generációváltás folyamatának sikerességéhez az agrárszakképzés megerősítésére és fejlesztésére van szükség. Egyre sürgetőbb feladat a termelés versenyképességének növelése, ennek kulcskérdése az agrárkutatás fejlesztése. A legkorszerűbb termelési módszereket és eszközöket pedig el kell juttatnunk a magyar gazdákhoz. Enélkül nem várható áttörés az agrárdigitalizációban. Biztos vagyok abban, hogy szövetségben a gazdatársadalommal valamennyi nehézséggel eredményesen meg tudunk birkózni.
(Magyar Idők)