Koppány napja
A klímaváltozás miatt kétszer-háromszor gyakoribbak lesznek az erdőtüzek. Az utóbbi egy évben Kanada, Görögország és Brazília erdőtüzei egyértelműen a globális felmelegedés számlájára írhatóak - állapították meg a State of Wildfires jelentés készítői. Tavaly 3,9 millió négyzetkilométer égett le világszerte, ez Magyarország területének 42-szerese.
A jelentés a 2023 márciusa és 2024 februárja között bekövetkezett tüzeket, a mögöttük álló okokat és azt vizsgálja, hogy előre jelezhetőek-e. A Kelet-Angliai Egyetem (UEA), az Egyesült Királyság Ökológiai és Hidrológiai Központja (UKCEH), a Met Office és az Európai Középtávú Időjárás-előrejelző Központ (ECMWF) által közzétett "State of Wildfires" jelentés a szélsőséges tűzvészeket vizsgálta.
A jelentés szerint: Az éghajlatváltozás legalább háromszor valószínűbbé tette, hogy Kanadában és Amazónia egyes részein a tavalyihoz hasonló, példátlan méretű erdőtüzek megismétlődnek. Az olyan görögországi erdőtüzek, mint amelyek jelenleg Athén környékén pusztítanak, az éghajlatváltozás miatt kétszer valószínűbbé váltak - írja a Portfolio.
A tavalyi tűzszezonban világszerte mintegy 3,9 millió négyzetkilométernyi terület égett le. A kanadai tüzek 2023-ban több mint 230 ezer fő evakuáláshoz vezettek, nyolc tűzoltó életét vesztette.
A brazíliai Amazonas államban, Bolíviában, Peruban és Venezuelában pusztító tüzek miatt az Amazonas térségében a legrosszabb a levegő minősége a világon. A chilei, hawaii és görögországi erdőtüzek szintén gyorsan terjedtek és intenzíven égtek. Chilében 131, Hawaiin 100, Görögországban pedig 19 ember vesztette életét.
A jövőben a mostanihoz hasonló hőhullámok a gyengébb kategóriába fognak tartozni - közölte július elején az MCC Klímapolitikai Intézet. Az idei június középhőmérséklete a HungaroMet Zrt. mérései alapján Magyarországon átlagban 21,6 Celsius-fok volt, ami 1,8 Celsius-fokkal haladja meg az 1991-2020-as klímaátlagot és az ötödik legmelegebb június lett 1901 óta, de soha ilyen meleg első félévet nem regisztráltak még Magyarországon, mint idén.
Ha a jelenlegi módon folytatja az emberiség az üvegházhatású gázok kibocsátását, úgy a mainál 12-13-szor több tartós hőhullámos napra számíthatunk a század végéig országosan, sőt az Alföldön elérheti az évi 40-50 napot is a számuk, úgy, hogy a nyár, mint évszak akár 5-6 hónapra is növekedhet.