Aszály, kártevők, tűzvészek - Veszélyben az ősi erdőségek

A rekordméretű tűzvészek és az emelkedő hőmérséklet komoly veszélybe sodorhatja az északi félteke erdőinek évtizedek alatt elért növekedését – figyelmeztet az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (UNECE) jelentése.

A brazíliai COP30 klímakonferencia előtt nyilvánosságra hozott dokumentum szerint Európa, Észak-Amerika, a Kaukázus és Közép-Ázsia erdei egyre kevésbé képesek elnyelni a légkör szén-dioxidját. A szervezet felhívja a figyelmet, hogy ha a jelenlegi tendencia folytatódik, eljöhet az a fordulópont, amikor ezek az erdők több szén-dioxidot bocsátanak ki, mint amennyit elnyelnek.

Az északi félteke erdői jelenleg ellensúlyozzák az emberi tevékenységből – fosszilis tüzelőanyagok égetéséből és erdőirtásból – származó kibocsátások jelentős részét, és a világ teljes, szén-dioxidban megkötött szénkészletének mintegy felét tárolják.

„Az üzenet egyértelmű: az éghajlati vészhelyzet komoly veszélybe sodorhatja az elmúlt három évtizedben elért eredményeket”

– mondja Tatiana Molcean, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának végrehajtó titkára.

A jelentés kiemeli, hogy különösen veszélyeztetettek az északi sarkkör mentén elterülő tűlevelű erdők, amelyek a Föld ősi, természetes állapotú erdeinek csaknem felét alkotják. Ezek az erdőségek hatalmas mennyiségű szén-dioxidot kötnek meg és tárolnak, de az emelkedő hőmérséklet, a gyakori tűzvészek, a kártevők és az aszály egyre nagyobb kockázatot jelentenek rájuk nézve.

Az ENSZ adatai szerint a világ erdeinek több mint 42 százaléka az északi féltekén található, és itt terül el az ősi, érintetlen erdők közel fele is, amelyek egyre inkább ki vannak téve a klímaváltozás hatásainak. A jelentés az Európai Unió Közös Kutatóközpontja (JRC) által készített tanulmányra is hivatkozik, amely szerint Európa erdei 2020 és 2022 között évente mintegy egyharmaddal kevesebb szén-dioxidot nyeltek el, mint 2010 és 2014 között.