Erdészek a klímaváltozás frontvonalában

Természetvédelmi és településbiztonsági programot valósít meg a Vérteserdő Zrt. a Dél-Vértesben.

A klímaváltozás hatásait ma már közvetlenül érezzük: az aszályos, forró nyarak, a szélsőséges csapadékeloszlás és a hőhullámok nemcsak az emberek, de az erdők életét is fenyegetik. A 2022-es rekordaszály például sok mesterségesen telepített fenyvesállományt gyakorlatilag térdre kényszerített. A Vérteserdő Zrt. most úttörő megközelítéssel, természetes folyamatokat követve és az ember aktív közreműködésével alakítja át ezeket az erdőket – hogy egyszerre csökkentse az erdőtüzek kockázatát és hosszú távon védje a lakott területeket.

A fenyő ültetvények öröksége – és veszélyei

Magyarországon minden fenyves mesterséges telepítés eredménye: elsősorban homokos, gyenge termőképességű talajokra, kopárokra ültették őket az elmúlt évszázad során. Bár ezek az állományok sokszor stabilizálták a talajt és gyors erdősítést tettek lehetővé, a mai klímaviszonyok között hosszú távon nem életképesek.

A Csákvár környéki fenyvesek a 20. század közepén létesültek, kifejezetten tájvédelmi és gazdasági céllal. Mára azonban ezek az állományok a 2022-es rendkívüli aszályt követően rohamos pusztulásnak indultak, egyre nagyobb felületeken alakulnak ki száraz, gyúlékony holtfa-tömegek, amely jelentős kockázatot jelent a közeli településekre is.

Természet és ember együttműködése: az átalakulás új modellje

A Dél-Vértesi Erdészeti Igazgatóság szakemberei fokozatos, természetközeli átalakítási módszerrel dolgoznak. Ahelyett, hogy egyetlen beavatkozással kivágnák az elöregedett fenyveseket, több lépcsőben, tudatosan távolítják el a pusztuló egyedeket – ezzel fényt és teret biztosítva az alattuk már jelen lévő, természetesen megtelepedett őshonos lombos fafajoknak, mint például a virágos kőris, a csertölgy vagy a cserszömörce.

Ez a beavatkozás nemcsak ökológiailag előnyös, hanem tűzvédelmi szempontból is elengedhetetlen. A tűlevelű fajokra jellemző gyantatartalom, a száraz avar és a sűrűn záródó, száradó lombkorona gyorsan terjedő tüzekhez vezethet. A lombos, természetes erdők ezzel szemben jobb vízháztartással, nagyobb tűrőképességgel és alacsonyabb gyúlékonysággal rendelkeznek.

Erdészek a klímaváltozás frontvonalában

Sokan nincsenek tisztában az erdészek sokrétű munkájával. A klímaváltozás idején ők azok, akik a terepen, napi szinten küzdenek az erdők túléléséért: új fafajokat tesztelnek, természetes módon megjelenő újulatot támogatnak, invazív fajokat fékeznek meg, és – ami talán a legkevésbé ismert – aktívan dolgoznak a tűzmegelőzésen is.

Az erdőgazdálkodás ma már komplex ökológiai, vízgazdálkodási és településvédelmi feladat is. A Vérteserdő programja ennek látványos és előremutató példája: nemcsak az élővilág sokfélesége gazdagodik, de a környező lakott területek is nagyobb biztonságba kerülnek. Mindez pedig úgy történik, hogy az ember nem uralkodik a természet felett, hanem partnere lesz benne.