NAK: minden szem a COP30-ra és az EUDR kérdésre szegeződik

Nagy érdeklődéssel figyelik a 2025. november 10. és 21. között Belémben zajló, ENSZ 30. Éghajlatváltozási konferenciát, ahol elsődleges cél, hogy a felek összefogjanak és felgyorsítsák a Párizsi Megállapodás céljainak elérését célzó fellépéseket.

A konferencián 27 tagállamot és több mint 440 millió polgárt képviselő uniós tárgyalócsoport vesz részt. Az eseménynek alapvetően sem kicsi a tétje, de egyes hírforrások összekapcsolják a konferencia történéseit a folyamatban lévő ügyekkel, és azt állítják, hogy az EU hitelessége az éghajlatváltozási témakörben nagyban függ attól, hogyan kezeli például az EUDR kérdését. A hetek óta tartó vita ugyanis jelentős bizonytalanságokat okoz a vállalkozások életében.

Az Európai Bizottság 2025. november 4-én tárgyalta legutóbb a témát. Az infojegyzet alapján Ausztria felhívta a figyelmet, hogy 2025. október 21-én a Bizottság javaslatot nyújtott be az EUDR módosítására, amelyet fontos lépésként mutattak be az egyszerűsítésekre vonatkozó kötelezettségvállalások teljesítése felé. Ez a javaslat azonban messze elmarad a várakozásoktól, számos tagállam és az érintett vállalkozások ismételt kérései ellenére. Felhívták a figyelmet arra is, hogy korábban szóba került az EUDR alkalmazásának újabb elhalasztása, amitől a Bizottság most visszakozott és a végrehajtási időszak meghosszabbítása nélkül kíván eljárni: a korábbiak helyett jelenleg csak egy hat hónapos „türelmi időszakot” javasol.

A rendkívüli időnyomásra való tekintettel Ausztria a következőket szorgalmazza:

az EUDR végrehajtásának azonnali, egyéves „leállítását” minden gazdasági szereplő számára, amíg a hatékony egyszerűsítésekről szóló valódi megbeszélések le nem zárulnak;
az EUDR érdemi felülvizsgálatát, beleértve többek között a kockázatalapú ország/régióbesorolást, az elhanyagolható kockázatú területekre vonatkozó kivételekkel;
konkrét egyszerűsítési intézkedéseket, beleértve a „de minimis küszöbértékeket” (a szabály jelenleg nem tartalmaz minimális mennyiséget: a releváns áruk előállítása, értékesítése minden esetben kötelezettséget ró a piaci szereplőre, legyen az akármilyen kevés), a meglévő rendszerek elismerését és a minimális jelentéstételi követelményeket az értéklánc mentén;
megfelelő szakpolitikai folyamatot, amely elegendő időt biztosít a technikai vizsgálatra, ahelyett, hogy az időnyomás alatt elsietetten fogadnák el a módosításokat.

Mit javasol a dán elnökség?

Az EUDR újabb jelentős halasztással nézhet szembe, miután az EU Tanács dán elnöksége hétfőn egy kompromisszumos tárgyalási dokumentumtervezetben azt javasolja, hogy a nagy- és középvállalkozások számára az alkalmazás kezdetét 2025. december 30-ról 2026. december 30-ra halasszák el. A kis- és mikrovállalkozásoknak pedig 2027. június 30-tól kellene megfelelniük a javaslat alapján.

Mit mondanak a svédek?

Az osztrák véleményre válaszul Svédország – az EU egyik jelentős erdészeti országa – közzétette saját javaslatát, amely egyéves halasztást, felülvizsgálati záradékot és a feldolgozóipari vállalatokra vonatkozó referenciaszám-követelmények eltörlését is tartalmazza: Az osztrák, észt, francia, olasz, lett és svéd fűrészüzemi, cellulóz- és papíripari szövetségek közös nyilatkozatban fejezték ki jelentős aggályaikat az EUDR felülvizsgálati folyamatával kapcsolatban. A szövetségek egy közös nyilatkozatban bírálják a Bizottság azon megközelítését, hogy először halasztást jelez, majd megváltoztatja az irányt, és hirtelen felülvizsgálja az EUDR-t anélkül, hogy megfelelő felkészülési időt biztosítana a vállalatoknak, ami szabályozási bizonytalansághoz vezetett, és aláásta a jogalkotási folyamatba vetett bizalmat. A nyilatkozat a referenciaszámra vonatkozó követelmény eltörlését szorgalmazza. A szövetségek hangsúlyozzák a „downstream operator”-ok (szerk: ők azok a piaci szereplők, akik előtt valaki – az „upstream operator” már az adott árut forgalomba hozta az EU területén) felelősségével kapcsolatos folyamatos bizonytalanságokat is terméktilalmak, meg nem felelés vagy megalapozott aggályok esetén, és a downstream operatorok kellő gondossági kötelezettségeinek eltörlését szorgalmazzák.

Összegezve:

Mivel a tagállamok jelenleg patthelyzetben vannak, arra lehet számítani, hogy a dán elnökség új kompromisszumos javaslatot terjeszt elő. A kötelezetti kör eddig bizonytalanul figyelte az eseményeket, ugyanis fogy az idő, és a normál jogalkotási folyamatban első olvasatban sem a Parlament, sem a Tanács munkája nincs határidőhöz kötve.

Mi lenne most a legideálisabb?

Elengedhetetlen, hogy az Európai Parlament és a Tanács gyorsan döntsön a javasolt módosításokról.
A jogalkotók adjanak további iránymutatást az EUDR-nek való megfelelés ellenőrzéséhez szükséges dokumentációval kapcsolatban, hogy a piaci szereplők számára egyértelmű legyen, mit kell tenniük.
Európai Bizottságnak a nyomonkövethetőség terén szerzett bevált tapasztalatokra kellene építenie, és a meglévő tanúsítási rendszereket kell kihasználnia a végrehajtás biztosítása érdekében.

Friss információk a 2025.november 13-i ülésről:

Az Európai Parlament plenáris ülésen november 13-án a többség úgy döntött, hogy „gyorsított”, sürgősségi eljárást alkalmaz az EU erdőirtási törvényének egyszerűsítésére irányuló terv kidolgozására. A tervezett változtatásokat, beleértve a mikro- és kisvállalkozások számára az „óra leállítását” (alkalmazás 2026. december 30-tól), gyorsított eljárásban tárgyalják, és nem vitatják meg a bizottságban, hanem közvetlenül a plenáris ülés elé terjesztik a novemberi II. ülésszakon (24-27-én). A dosszié „gyorsított” eljárására való áttétele egy november 19-i kulcsfontosságú COREPER-ülés előtt történik, ahol a tagállamok várhatóan szorgalmazni fogják az EUDR-jogszabályok egy évvel történő elhalasztását minden termelő számára.