Több ezer éves faévgyűrűket vizsgáltak a debreceni Atommagkutató Intézetben

Hírszerkesztő: Erdő-Mező Online
2021.02.10.
Kategória:

A PHP Error was encountered

Severity: Notice

Message: Trying to get property 'slug' of non-object

Filename: hirek/hirfull.php

Line Number: 38

Backtrace:

File: /var/www/vhosts/erdo-mezo.hu/httpdocs/application/views/hirek/hirfull.php
Line: 38
Function: _error_handler

File: /var/www/vhosts/erdo-mezo.hu/httpdocs/application/controllers/Hirek.php
Line: 111
Function: view

File: /var/www/vhosts/erdo-mezo.hu/httpdocs/index.php
Line: 315
Function: require_once

A PHP Error was encountered

Severity: Notice

Message: Trying to get property 'nev' of non-object

Filename: hirek/hirfull.php

Line Number: 38

Backtrace:

File: /var/www/vhosts/erdo-mezo.hu/httpdocs/application/views/hirek/hirfull.php
Line: 38
Function: _error_handler

File: /var/www/vhosts/erdo-mezo.hu/httpdocs/application/controllers/Hirek.php
Line: 111
Function: view

File: /var/www/vhosts/erdo-mezo.hu/httpdocs/index.php
Line: 315
Function: require_once

Kiemelt,
Forrás: 64023

Extrém magas radiokarbon szintek nyomait keresték több ezer éves faévgyűrűkben az a ETHZ AMS Zürich laboratórium és a debreceni Atommagkutató Intézet (Atomki) munkatársai. A vizsgálat legújabb eredményeiről a Nature Communications című folyóiratban számoltak be a kutatók.

Több ezer éves faévgyűrűket vizsgáltak a debreceni Atommagkutató Intézetben

Miyake és munkatársai 2012-ben mutatták ki elsőként a radioaktív C-14 (szén-14) izotóp kiugróan magas koncentrációját időszámításunk szerint 775-ből származó faévgyűrűkön. A jelenség létezését akkor a Föld több kontinenséről származó korabeli faévgyűrűk vizsgálatával független laboratóriumok, köztük az Atommagkutató Intézet (Atomki) is megerősítette – olvasható az Atomki keddi közleményben. Az első megfigyelés óta több alkalommal is azonosították a radioaktív C-14 izotóp magas koncentrációját faévgyűrűkön az elmúlt néhányezer évből, melyeket a felfedező kutató után immár Miyake-eseményekként tart számon a tudomány. A beszámoló szerint a Miyake-események azért érdekesek, mert a felső légkörben természetes úton, a kozmikus sugárzás hatására folyamatosan termelődő radiokarbon (C-14) szintje ezekben az esetekben olyan ugrásszerű emelkedést mutat, melyre földi eredetű magyarázat nem adható. Ilyen léptékű változás csak emberi hatásra történt a 20. század közepén a légköri atomfegyver-kísérleteknél. atomki_debrecen

A számítások szerint a C-14 izotóp globális szintjében megfigyelt korábbi gyors emelkedéseket csak a kozmikus eredetű sugárzási szint hirtelen megemelkedése okozhatta, amelyet esetleg erős napkitöréssel vagy nem túl távoli szupernóva-robbanással lehet magyarázni. A beszámoló szerint a világ vezető C-14 laboratóriumai intenzív és szisztematikus kutatást folytatnak faévgyűrű-kollekciókon, hogy évezredekre visszamenően feltérképezzék a Miyake-eseményeket. Az említett Miyake-események sorához egy újabbat jelentettek be Wang és munkatársai a 2017-ben megjelent publikációjukban, miszerint egy Kínából származó farönkmaradványon végzett vizsgálat alapján időszámításunk előtt 3371-ben szintén szokatlan háttérsugárzás ugrás figyelhető meg a C-14 mérésekben. Ezen újabb esemény ellenőrzésére két további, más helyről (White Mountains, USA és Moselle River Valley, Franciaország) származó, 5400 éves faévgyűrű-sorozat nagypontosságú radiokarbon elemzését végezték el a debreceni AMS laboratórium kutatói amerikai, svájci és német kutatóintézetekkel együttműködésben. A Nature Communications folyóiratban megjelent cikkben két laboratórium (IKER AMS Laboratórium, ATOMKI és ETHZ AMS Laboratórium Zürich) több mint kétszáz egyedi faévgyűrű mintán végzett gyorsítós tömegspektrométeres (Accelerator Mass Spectrometer, AMS) radiokarbon-méréssel cáfolta meg, hogy az időszámításunk előtt 3392-3351 közötti időszakaszban előfordult volna a feltételezett anomália. A kutatók szerint bár a földi C-14 szint ilyen mértékű emelkedéseihez valóban kozmikus szintű, jelentős háttérsugárzási kiugrás szükséges, ezt kimutatni csak a legmodernebb és legérzékenyebb gyorsítós tömegspektrométeres módszerrel lehetséges. Ehhez olyan szigorúan ellenőrzött és minőségbiztosított előkészítő laboratóriumi háttér szükséges, melyből csak kevés van a világon, s ezek közül az egyik a debreceni. (MTI)